Köszöntjük weblapunkon

Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe.A farsangi időszak januárban kezdődik és a nagyböjthöz közeledve nőttön nő az izgalom. A városközpontban, szabad ég alatt rendezik.Velencében például, a Szent Márk téren. Hatalmas színjátékhoz hasonló, ahol az utcák alkotják a színteret, a városlakók a színészek, s egyben a nézők is. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek. Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét.  A Karnevál Hercege evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát kellőképpen, ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle. Elkísérik utolsó útjára és megsiratják.Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket, hogy kifejezzék szomorúságukat. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval, amit aztán tűzre vetnek.  A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprűjükkel ütik a földet. A szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek.A karnevál egyik fontos eleme a tűz. A megtisztulást jelképezi, tűzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez.

A vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérik. Mindig várt esemény az álarcos felvonulás. Feldíszített szekereken, óriási maszkos, jelmezes alakokat hordoznak körül. A maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok. Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában.Velence a XVIII. század-ban elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin. 1869-ben Ferenc József is részt vett – inkognitóban – a karneválon. A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel ezelőttre tehető. A központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon.  Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi arculatát. Ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Ekkor minden tilalmat feloldanak és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vesz birtokába. Kötelező volt az álarc viselése, amelyet már akkor is papírmaséból készítettek és díszesen festettek, dekoráltak.

Célunk, hogy a magyar viselettörténetbe ágyazva, különösen koncentrálva a reneszánsz korára, megelevenítsünk középkori viseleteket, népszokásokat, játékokat.Egy színes, ámde koncepciózusan szervezett Budapest Karnevál a város egyik legizgalmasabb kulturális eseményévé válhatna.

Rajnai László
főrendező

Nagy Gyula István
főszervező